Rust Európa-park

Szombaton, körülbelül 15 órakor indultunk tovább Rustba. Ezúttal 4 óra alatt értük el a célállomást, hiszen kb. 200 km-t kellett megtennünk. Csodaszép tájon jártunk, át az Alpokon.

A szállásunk a Marianna panzióban volt, amit már az indulás előtt itthonról lefoglaltunk. Rust egy egészen kicsi város, amiben rengeteg panzió, hotel és motel van, tulajdonképpen az egész városka az Európa-parkhoz köthető turizmusból él. A mi szállásunk egy újonnan épült ház emeletén, ill. tetőterében volt. A szoba elfoglalása körül adódtak problémák (nem azt a lakosztályt kaptuk, amit lefoglaltunk), és a tulajdonos előzékenysége, vendégszeretete is szűk keretek között mozgott, ezt csak az alkalmazottak némettudása múlta alul. 20 órára azonban sikerült mindent megoldani, és a csoport elfoglalta a helyét.

Másnap a közepesnek ítélt svédasztalos reggeli és a gyors, nem éppen szívélyes számlarendezés után gyalogosan indultunk el az Europa Parkba. Itt elég komoly ellenőrzés fogadott bennünket, mindenkinek átvilágították a táskáját, de a profi technikai megoldásoknak és a szintén profi személyzetnek köszönhetően elég hamar bejutottunk a parkba, ahol a belépőjeggyel együtt egy térképet is a kezünkbe nyomtak. A szabadidőpark mintegy 850000 nm területen fekszik, lehetetlen az egészet bejárni egy nap alatt, nekünk meg csak 6 óránk volt. Többen először az EP-Expressre, vagyis a kisvasútra ültünk fel, ami az egész parkon végigmegy, így el tudtuk dönteni, mit is akarunk közelebbről megnézni, mire szeretnénk felülni. A Halloween-i dekoráció gazdagságán teljesen elcsodálkoztunk, az állandó látványosságok szépségéről, ötletességéről nem is beszélve. A park tematikus elrendezésű, a témákat országok ihlették. Ellátogathattunk Olaszországba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Franciaországba, Ausztriába, Skandináviába, Svájcba, Spanyolországba, Németországba, Oroszországba, Görögországba, Portugáliába és Izlandra. Az egyes területek az országok jellemző építészeti megoldásait, jellegzetességeit tükrözik, sőt, az itt dolgozók az országra jellemző ruházatot viselik.

A legnagyobb élmény – már azoknak, akik ki merték próbálni – a Silver Star hullámvasút volt. Ez Európa legmagasabb hullámvasútja, de minket inkább a 130 km/h sebessége nyűgözött le. Bár a várakozók sora is itt volt a leghosszabb, de mivel a sort egy Mercedes-Benz múzeumon terelték keresztül, így a sorban állás 20 perce is hamar eltelt. Volt, aki a Poseidon vízi hullámvasútra is felült, bár melegnek nem volt mondható az idő. A kevésbé bevállalósoknak is akadt azért élmény: a Globe színházban musicaleket lehetett nézni, de volt 4 dimenziós mozi is, a körbe-körbe forgó kilátóról meg végignézhettünk a teljes parkon.

Nem csak a látványosságok, a hullámvasutak, az éttermek és kávézók bűvöltek el bennünket, hanem azt is nagyon jó volt látni, hogy egy ekkora park ilyen olajozottan, profin és problémamentesen szórakoztat több ezer embert.

Az előre egyeztetett időpontra mindenki sikeresen visszatalált a buszhoz, és 15 órakor kezdetét vette a hosszú út Waldkirchen felé. Először még mindenki az élményeit mesélte, aztán szépen elcsendesedett a busz, aludtunk egyet hazáig. Körülbelül 23 órára értünk a panzió elé. Elbúcsúztunk a sofőrünktől, Heikétől, akit közvetlensége, barátságossága miatt mindenki megszeretett ez alatt a 2 nap alatt.

Az Europa Parkban szerzett élményeinket még következő héten is mesélgettük egymásnak, és abban mindenki egyetértett, hogy ez a kirándulás volt a legjobb mindhárom közül.

Kapcsolódó képgaléria